Nem pletykálnak, nem lógnak és nem késnek - ilyenek az autista kollégák

Sokan a klasszikus filmből ismert Rainmannel azonosítják az autizmussal élő személyeket, holott a Dustin Hoffmann által megformált figura csak egy karakter a sok közül. Az autisták éppen annyira sokfélék, mint a neurotipikusok. Autizmusuk csak árnyalja a személyiségüket, és értelmi képességeik nem ritkán jóval meghaladják az átlagot – mondta el a HR Portálnak Farkas Edit gyógypedagógus, foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadó, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Nem tudnak hazudni

Az autizmus az idegrendszer sajátos fejlődési zavara, amely jellemzően a szociális-kommunikációs képességeket és a fantáziaműködési-gondolkodási funkciókat érinti – foglalta össze az autizmus definícióját Farkas Edit. Az állapot bármilyen értelmi képességgel társulhat, lehet autista valaki súlyos értelmi sérüléssel és zsenialitással egyaránt – az utóbbira példa Mozart, Bill Gates vagy Daryll Hannah színésznő. Tehát az értelmi képesség, az állapot súlyossága és a személyiségvonások mentén minden autizmussal élő személy különböző – hívja fel a figyelmet a szakember.

Farkas Edit, foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadó elmondta, az autizmus egyfajta „kontextus vakság”, vagyis a személy nehezen értelmezi a társas helyzeteket, a szociális kapcsolatokat és az elvont, nem szó szerinti kommunikációt. Nehezükre esik beleképzelni magukat más helyzetébe, nem tudnak ”más fejével gondolkodni”, ezzel összefüggésben például nem tudnak hazudni sem. Emiatt némely társas helyzetben neveletlennek, tapintatlannak is tűnhetnek. Emellett a rugalmatlan gondolkodás, az egyértelmű szabályok iránti igény és azok betartása, illetve betartatása jellemző rájuk – mondta el Farkas Edit, az FSZK NKft. ügyvezetője. Ennek következtében az autista munkavállaló rendkívül megbízható, pontos, precíz és sok esetben maximalista. Hihetetlen odaadással és elmélyedéssel tudja belevetni magát társas készségeket nem igénylő tevékenységekbe, mint például az informatikába vagy a zenélésbe.

Nemzetközi statisztikák szerint a népesség egy százaléka érintett autizmussal – az állapot enyhe formájától kezdve a súlyosabbig. Vagyis hazánkban mintegy százezer autista személyről beszélhetünk, azonban ebből csupán tizenötezer fő diagnosztizált, közülük is a legtöbben húsz év alattiak, aminek oka, hogy Magyarországon gyakorlatilag nincs felnőttkori diagnózis – nyilatkozta Farkas Edit, foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadó, aki elmondta, az autizmus állapot, tehát a tudomány mai állása szerint, orvosi értelemben véve nem gyógyítható, de rendszeres, specifikus terápiával fejleszthetők az érintett képességterületek. Gyermekek számára elérhetőbbek hazánkban ezek a szolgáltatások, felnőttek számára sajnos még igencsak kiépítetlen a rendszer.

Autista dolgozó, mint mintabeosztott

Farkas Edit gyógypedagógus tapasztalatai szerint az autista személyek beosztottként rendkívül megbízhatóak, pontosak, szabálykövetőek, őszinték és lojálisak. Ha sikerül megtalálniuk az érdeklődési területüknek megfelelő munkakört, akkor munkájukat szenvedéllyel végzik. „Munkatársként sokszor frusztráló lehet, hogy mindig pontosan érkeznek, nem pletykálkodnak, nem tudnak színlelni és hazudni. Emellett a munkaidejüket kitöltik, vagyis nem tudnak lógni – éppen ellenkezőleg, a szünetek és a szabadidő eltöltése okoz számukra nehézséget.” – nyilatkozta a szaktanácsadó, aki hozzátatte: „Meggyőződésem, hogy nagyon sok érintett, de diagnózissal nem rendelkező személy dolgozik vezető pozícióban.”

A Szilikon-völgyben szinte mindenki érintett

Autisták esetében gyakori, hogy nincsenek tisztában önmagukkal: képességeikkel, erősségeikkel, gyengeségeikkel. A hagyományos interjúhelyzet nehezíti az elhelyezkedést számukra, valamint a kommunikációra és a team-munkára épülő munkakörök nem kifejezetten nekik ajánlottak. Leginkább a kommunikációs-szociális készségeket nem igénylő területeken érhetnek el sikereket. Elsősorban az informatika területén, ahogy mondják, a Szilikon-völgyben a dolgozók kilencvenkilenc százaléka érintett autizmussal. De dolgozik diagnózissal rendelkező érintett irattárban, bankban, irodai kisegítőként, áruházban árufeltöltőként és közgazdászként is – nyilatkozta Farkas Edit, az FSZK NKft. ügyvezetője. Eddigi tapasztalatai szerint a forprofit terület nyitottabb, rugalmasabb mint az állami szféra, ezen belül is a nagy nyugati cégek járnak elől, mint például az IBM vagy az Aon Magyarország. Rajtuk kívül például a Concorde, az Ericsson Magyarország Kft., a Fővárosi Törvényszék, az Országos Bírói Hivatal és az FSZK NKft. is foglalkoztat diagnózissal rendelkező autizmussal élő munkavállalókat.

A vonatok a kedvenceik, mégsem dolgozhatnak a MÁV-nál

Vannak autistáknak kevésbé ajánlott munkaterületek, munkakörök: például az ügyfélforgalom bonyolítása miatt jó kommunikációt igénylő munkakörök, vagy a gyors, rugalmas alkalmazkodást igénylő feladatok. Az adott munkaterületre vonatkozó egészségügyi alkalmassági szabályok szűkítik a lehetőségeket. Farkas Edit tudomása szerint a MÁV nem alkalmazhat pszichiátriai diagnózissal rendelkező munkavállalókat, és mivel az autizmus pszichiátriai diagnózis, így nem dolgozhatnak a vasútnál, holott nagyon sok autizmussal élő férfinak a vasút a szenvedélye, például kívülről tudják a menetrendet, a mozdonyok típusait, a kisvasutak történetét.

A szakember elmondta, az autizmussal érintettek esetében a nyugati foglalkozatási statisztikákon is van mit javítani, de mivel a társadalom általános „autizmus műveltsége” szélesebb körű, így a cégek is több információval rendelkeznek és nyitottabbak a foglalkoztatásukra, mint hazai társaik.

A munkáltatóknak is elkel a segítség

Az autizmussal élő munkavállalónak szüksége van bizonyos segítségre, támogatásra. Ennek biztosítását hívjuk „autizmus-barát környezetnek” – mondta el Farkas Edit foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadó, aki hozzátette: „Ha ezt sikerül kialakítani számára, akkor teljes értékű munkavégzésre számíthat a munkáltató. Meggyőződésem, hogy ha sikerül egy cégnek autizmus-barát munkakörnyezetet kialakítani, akkor az érintett munkavállalók épp olyan értéket tudnak létrehozni, mint bárki más.”

Néhány civil szervezet – mint például a Salva Vita Alapítvány, a Kézenfogva Alapítvány és az Aura Egyesület – felkészítik és folyamatos szakmai támogatást nyújtanak az autista személyeket foglalkoztató munkáltatóknak, például segítik az autisták betanítását. Aki megérti az autizmussal járó különleges látásmódot, vagyis képes feltenni az „autizmus szemüveget”, az kezelni is tudja az autista viselkedésből fakadó kritikusabb helyzeteket – véli Farkas Edit gyógypedagósus, az FSZK NKft. ügyvezetője.

A Kockacsokinál autista-barát környezetet alakítottak ki

A Kockacsoki egy 2014 szeptemberében nyílt csokoládékat gyártó manufaktúra, ahol az ügyvezető és a cukrász mellett egy állandó autista munkatárs, valamint két autista gyakornok dolgozik. Dénesné Spitzer Éva, a Kockacsoki vezetője elmondta, az autista munkavállalók fokozottabb odafigyelést igényelnek, elsősorban a felettesek, de a munkatársak részéről is. Mivel az autisták sokszor szó szerint értelmeznek dolgokat, ezért a megfelelő munkavégzéshez nagyon pontosan meg kell határozni nekik, mit hogyan kell csinálni. Emiatt az első időszakban célszerű állandó ellenőrzést és visszacsatolást végeznie a vezetőnek. Ezek a kezdeti nehézségek azonban különböző praktikákkal orvosolhatók, például az autista munkavállaló egy kinyomtatott, részletes napirend alapján gond nélkül végig tud menni a napi feladatokon. „Lehet, hogy ez másnak nem szükséges, mert fejben is meg tudja alkotni a napi feladatlistáját, de autistáknak ezt sokszor a feletteseknek kell írásban rögzíteniük.” – mondta el tapasztalatát Dénesné Spitzer Éva, a Kockacsoki vezetője, aki elmesélte, hogy mosogató munkakörben az egyik fiatal nem tudta, meddig töltse meg a mosogatót vízzel, így inkább el se kezdte a munkát, de miután filctollal berajzolták, hogy meddig kell érnie a víznek, attól kezdve rendben ment a mosogatás.

A kollégák részéről is nagyobb toleranciát igényel egy autista munkatárs, mivel az íratlan szociális szabályokat nagyon nehezen tudják megérteni, a viccelődés sem mindig megy nekik. Ebből adódóan nagyon sokszor ugratások, cukkolások áldozataivá is válhatnak, ami konfliktusokat generálhat. Dénesné Spitzer Éva tapasztalatai szerint az autisták sokszor furcsán viselkednek: „például ha nem ismeri személyesen a kollégát, nem biztos, hogy ráköszön a folyosón, de volt olyan fiatal, akinek az asztalán mindig mindennek ugyanott kellett állnia, és ha esetleg arrébb került a tolltartója, abból problémák adódtak”. A változásokra mindig föl kell készíteni őket, mert nagyon nehezen viselik.

A Kockacsoki vezetője szerint a kollégákat is fel kell készíteni az autista munkatárs érkezésére a céghez, mert nem biztos, hogy jó szemmel nézik, ha az autisták a lelkesedésükkel mindenkit túlteljesítenek. Az autistáknál sokszor nem a munka elvégzésével van gond, hanem a munkaszünetekben nem tudják magukat feltalálni, nehezen illeszkednek be. A Kockacsokinál segített, ha a munkaszünet kezdetén a vezető külön fölhívja az autista tag figyelmét, hogy most nyugodtan ehet-ihat, pihenhet, csak aztán szólni is kell neki, hogy menjen vissza dolgozni.

A sok nehézség mellett azonban vannak kifejezetten pozitív hozadékai is az autisták foglalkoztatásának – hívta fel a figyelmet Dénesné Spitzer Éva. Megbízható munkaerőnek számítanak, nagyon precízek tudnak lenni, jól bírják a monoton munkákat. „Mindenkinek meg kell találni a számára megfelelő munkakört. Tudok olyan fiatalról, aki bíróságon iratokat rendez. A szoftverfejlesztéshez pedig kifejezetten szeretnek autistákat alkalmazni.” – nyilatkozta a Kockacsoki vezetője, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az autizmus nem feltétlenül párosul értelmi fogyatékossággal, azonban nagyon sok esetben nem a képességeiknek vagy végzettségüknek megfelelő munkakörökben tudnak csak elhelyezkedni az autista dolgozók.

Dénesné Spitzer Éva elmondta, a Kockacsoki fel kívánja készíteni a jobb képességű, pályakezdő autista fiatalokat a nyílt munkaerőpiacra való kilépésre. Ezért gyakornoki programjukban egyszerre két fiatal autista vesz részt, majd háromhavonta újabb két fiatal kóstolhat bele a munka világába. A program során a Kockacsokinál megjelenő munkafolyamatokat tudják kipróbálni a résztvevők: a csokoládékészítést, az adminisztrációs tevékenységeket, illetve a vásárokon és a webshopon történő értékesítéssel kapcsolatos teendőket. A gyakornoki program lényege, hogy minden munkafolyamatot kipróbáljon a fiatal annak érdekében, hogy megtapasztalja és azonosítsa, melyek azok a munkák, amelyek számára jól mennek, és melyeket tudja kevésbé hatékonyan elvégezni. „A cél ezzel az, hogy reálisabban lássák a saját képességeiket, és a tényleges munkakeresés során már a nekik megfelelő munkakörben helyezkedjenek el” – mondta el Dénesné Spitzer Éva, aki szerint „a Kockacsoki ugyan elfogadóbb, rugalmasabb egy átlag munkahelyhez képest, de a pályakezdő autistáknak a gyakornoki program elvégzése után lesz egy valósabb elképzelésük, ha elmennek dolgozni, milyen elvárásokkal, szabályokkal találkozhatnak egy munkahelyen.”

Forrás: HR Portál