Fogalomtár

A (felsőoktatási) hallgatói vagy a (közoktatási) tanulói jogviszony fennállását tanúsító közokirat, melynek kiállítása kérelemre történik. Fajtái: felsőoktatási és közoktatási diákigazolvány, típusai: állandó és ideiglenes diákigazolvány. Az egyes fajtákon belüli csoportok: nappali esti, levelező és távoktatási diákigazolvány, amelyek eltérő kedvezményekre jogosítanak.

Minden olyan - általában időszakos - munka összefoglaló elnevezése, melyet a tanulmányok folytatása mellett végeznek. Speciális esete a hallgatói munkadíjért végezhető diákmunka; ebben az esetben a hallgató a saját felsőoktatási intézményében - vagy az ehhez kapcsolódóan működő cégeknél - végez munkát.

22-06 óra között teljesített munkavégzés.

Fiatal munkavállaló fogalmát a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) határozza meg. E szerint fiatal munkavállaló az a munkavállaló, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.

A felsőoktatási intézmény és a hallgató között a tanulmányok folytatása alatt fennálló jogviszony, mely a beiratkozással jön létre. Tartalmát a hallgatónak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszony az adott képzési ciklust követő első záróvizsga-időszak utolsó napján és a másik intézménybe való átvétellel automatikusan, valamint a hallgató vagy – jogszabályban meghatározott esetekben – az intézmény egyoldalú döntésével szűnhet meg.

A kiválasztás egyik eleme, melyben felmérik a munkára jelentkező pozíció utáni érdeklődését, ambícióit, személyiségét.

Az iskolaszövetkezeti munkavégzéshez az szükséges, hogy a munkavállaló egyidejűleg legyen nappali tagozatos diák és az iskolaszövetkezet tagja. Ezen kívül a szövetkezet a tagjával munkaszerződést köt.

Taggá válni a szövetkezetbe való belépéssel lehet. A szövetkezetbe való belépést, kilépést és kizárást a Szövetkezeti törvény és a szövetkezet alapszabálya határozza meg. A legtöbb iskolaszövetkezetben a részjegy-vásárláson és a nappali tagozatos jogviszony fennállásán kívül a belépésnek nincs más feltétele. Nem utasítható el annak felvétele, aki e feltételeknek megfelel. Minden szövetkezeti tagnak azonos a tulajdoni hányada. A részjegy ezt a tulajdonjogot testesíti meg, és jogosít a tagi jogok gyakorlására. A tag saját elhatározásból bármikor kiléphet, ekkor a szövetkezet visszavásárolja a részjegyet. Tagot kizárni csak nagyon szigorú feltételekkel lehet a Szövetkezeti törvény alapján.

Az iskolaszövetkezet olyan speciális szabályok alapján működő gazdálkodó szervezet, amely nappali tagozatos diákok részvételével működik, és számukra az időbeosztásukhoz igazodó munkalehetőségek felkutatásával és lebonyolításával foglalkozik.

A szövetkezet jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.” (2006.évi X. tv. (Szöv. tv.) 7.§.) [1] Ezen belül az iskolaszövetkezet olyan szociális szövetkezet, amelynek tagjai minimum 85%-ban nappali tagozatos diákok, és alapító tagja egy oktatási intézmény. Feladata, hogy tagjai gazdasági és oktatási szükségleteinek kielégítését segítse. Ennek úgy tesz eleget, hogy pénzkereseti és tapasztalatszerzési lehetőségeket nyújtó munkalehetőségeket kutat fel középiskolában és felsőoktatásban tanuló tagjai számára.

Az iskolaszövetkezetben tagként munkát végző nappali tagozatos diákokat és az ő foglalkoztatásuk után az iskolaszövetkezetet nem terheli a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség.

Az a folyamat, melynek során az iskolaszövetkezet eldönti, hogy a tanuló alkalmas vagy sem az előzetes kritériumok alapján a megjelölt feladatra.

Munkát vállalni 15 éves kortól szülői engedéllyel és iskolai tanszünetben, 16 éves kortól engedély nélkül, bármikor lehet.

18 éves kor alatt tilos az éjszakai munkavégzés (este 22:00 és reggel 6:00 között) és a túlóra.

A minimálbért a diákoknak is meg kell kapniuk (2011-ben 449 Ft/óra)

Személyi adatainkat, ismereteinket és tudásunkat, tapasztalatunkat magába foglaló dokumentum, melyet az adott pozícióra történő jelentkezéskor a diákszövetkezetnek eljuttat a hallgató.

Olyan dokumentum, amely tanártól, szakmai gyakorlati oktatótól is kérhető, amelyben röviden jellemzik az elvégzett munkát, a hozzáállást, a munkához kapcsolódó egyéb dolgokat.

A túlmunka a munkavállaló rendes munkaidején felül elrendelt munkavégzést jelenti, azaz túlmunkának minősül a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőn felül (pl. a 8 óra munkaidőn túl) elrendelt munka.